Főoldal      E-mail
Eseménynaptár
balra
jobbra


H K Sz Cs P Sz V
0102
03040506070809
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31
 
Közlemény
Kollégiumi étkezés
................................
 
 
 
 
 
Jubileumi kiadvány

 

Szeretettel ajánljuk figyelmébe jubileumi kiadványunkat!
Részletek>>

KEOP pályázat - Apor Alapítvány
Adónk 1%-a

Kedves Szülők!

Kérjük Önöket, hogy adójuk egy százalékával ismét támogassák Intézményünket.

Adószámunk: 19112958-1-08

A kedvezményezett neve: Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítvány

A másik egy százalékról is rendelkezhetnek:

A kedvezményezett technikai száma, neve: 0011 Magyar Katolikus Egyház

Gyermekeik nevében is köszönjük figyelmességüket!

 

Aktualitások
Nincs megjeleníthető tartalom. Kérjük, látogasson vissza később.

Archívum

Kollégiumi levél érettségizőinknek

2020.04.27.
„Az életnek nagyon jó ízt ad, ha fel tudod fedezni a létezés megannyi ajándékát, Isten
sokrétű csodáit magad körül, a természetben, másokban és önmagadban is. Aztán meríts a
hit vizéből! A legerősebb boldogságforrás a boldogság maga: Isten.”
(Részlet a tanév első leveléből)
 
 
Kedves Végzőseink!
 
2019 augusztusában mindannyian megkaptátok utolsó középiskolai tanévetekre szólókollégiumi tájékoztató levelünket. A 2014-2020-as évek között három, négy vagy hat évig minden évben így vártunk vissza benneteket. Olyan szeretettel írtuk és küldtük, mint minden évben, de felétek, végzősök felé az idei tanév fenti üzenete különösen értékes útravaló lett, mert akkor még nem is sejtettük, hogy ez az év különleges lesz, nemcsak számotokra, hanem mindannyiunk, az ország, Európa és a világ számára is. Történelmi időbe vezetett bennünket az élet, melynek részei, részesei lettünk függetlenül hova tartozásunktól, életkorunktól, akaratunktól. Egyikünk sem élt át hasonlóan bonyolult, nehéz, de ugyanakkor tanulságos és reménnyel teli időszakot. Napról-napra tervezzük az életünket, de hitünk és tudásunk erejével keressük a jó és igaz utat a holnaphoz, a jövőnkhöz.
 
Most tanulmányaitok az utolsó szorgalmi héttel lezárulnak a középiskolában. Ideje van megállni egy pillanatra, egy gondolatra, rövid visszatekintésre. Mérlegre tennünk veletek együtt az elmúlt tanulmányi és közösségi éveket. Mit adtak hozzá életünkhöz? Mit tettünk  hozzá mi közösségünk életéhez? Hogyan váltunk felnőtté az iskolai-kollégiumi évek során? Miként tanultuk meg az együttműködés, a közös gondolkodás, a magamra és másokra figyelés gyakorlatait? Mi módon tapasztaltuk meg a segítés, a segítség elfogadásának útjait, alkalmait? Tudtunk-e időnkkel jól gazdálkodni, vigyázni rá, megosztani? Volt-e alkalmunk örülni egymásnak, sikereinknek, céljaink megvalósulásának? Egy-egy próbatétel vagy konfliktus megoldásának és feloldásának? Vannak-e élményeink komikus, vidám vagy megható élethelyzetekről, amik a szobatársakkal vagy a barátokkal adódtak? Megtaláltuk-e a közös hangot, a közös nyelvet, a közös értékeket ahhoz, hogy előre tekinthessünk, bizakodhassunk, bátorítsunk vagy megszelídítsünk másokat? Elegendő volt-e önuralmunk a nehéz helyzetekben, amikor sikertelenségünk vagy érzelmi konfliktusunk miatt elvesztettük szívünk és lelkünk békéjét, türelmünket? Hogyan merítettünk erőt a biztató folytatáshoz, a tanulmányi vagy érzelmi mélypontokból a kilábaláshoz? Kitől kaptunk segítséget tudásunk és a lelkünk megerősítésére és gazdagítására? Hogyan éltük meg a Jóisten gondoskodó szeretetét a hétköznapi életünkben? Éreztük-e ajándékait, miként gazdagított bennünket emberségünkben, az ünnepeinkben? Mivel erősített meg szép hagyományaink és lelki eseményeink által? Milyen lelkülettel fogadtuk a nevelőinkkel való napi találkozásainkat, közös feladatainkat, erőfeszítéseinket vagy közösségi élményeinket? Ha megnézitek az elmúlt évek fotóit, közös pillanatait, felidézitek szép emlékeit, sok választ kaptok a fentiekre, de a legfontosabb válaszokat a szívetek-lelketek mélyén keressétek.
 
A mai napot éves naptárunkban ünnepnapnak szántuk, terveztük. A ti ünnepeteknek, diák és nevelői közösségünk ünnepének. Elköszönni tőletek, hálát adni értetek és veletek, visszaidézni elmúlt éveitek boldog és felemelő, ünnepi és vidám pillanatait. Végig ballagni veletek a kollégium ismerős, de hamarosan elengedő falai, folyosói, szobái között, ahol fiatalabb társaitok állnak sorfalat mosolygó, biztató tekintettel vagy könnyes szemekkel. Ünneplőbe öltözni és ünnepi díszbe öltöztetni a kollégium otthonos környezetét: virágos ajtókkal, ablakokkal, díszteremmel. Intézményünk zászlaját - ami névadónk Boldog Apor Vilmos vértanú püspökünk és égi pártfogónk áldását közvetíti -, amelyről oly sokak nevét megőrző ballagási szalagok integetnek és amelyen reméljük majd a tiétek is elfoglalja méltó helyét, ezt a zászlót átadni az utódoknak, rájuk bízni a jövőt, a közösség lelkét, a jó példa, az összefogás lelkét. Meghallgatni a búcsúztató és búcsúzó szavakat, amelyek üzenetként íródnak a kollégium és minden diákja, tanára láthatatlan emlékkönyvébe. Szívből szóló énekekkel, verssel, imádsággal köszönteni benneteket, megerősítve szívetek és lelketek készülődését és emlékeitek, emléketek maradását. Nyitott lélekkel fogadni Ferenc atya áldását és útravaló szeretetfohászát. Megosztani ünneplő közösségünkkel azokat a nemes gondolatokat, amelyeket itt hagytok nekünk tanúságul. Átadni jelképes ajándékainkat a virág és a batyu mellé, amit kezetekben tartotok, dicséreteinket és jókívánságainkat, amelyek nem csak az érettségi vizsgákra, hanem az egész életre szólnak. Hálát adni értetek a Himnusz hangjaival. Hagyományaink szerint ezen a napon megülni közös vacsoránkat még egyszer együtt, egy közösségben. Este pedig meghallgatni szerenádotokat, amit diáktársaitoknak, nevelőiteknek adtok búcsúzóul. Megköszönni szüleiteknek, hogy bizalommal bíztak ránk
benneteket és azért, hogy velünk együtt minden tőlük telhetőt megtettek értetek.
 
Köszönetet mondani intézményünk fenntartójának, a  Győr Egyházmegyének és az Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítványának intézményegységünk működési feltételeiért, a mindenkori iskolavezetésnek, lelki vezetőnknek, nevelőknek és munkatársainknak a támogató, gondoskodó szeretetért és áldozatért.
 
A kollégiumi ballagás programját hetek óta folyamatosan szerveztük. Az élet másik forgatókönyvet írt, ami arra késztet bennünket, hogy elfogadva a jelenlegi helyzet korlátait és megváltozott munkarendjét, arra törekedjünk, hogy most az eredményes érettségi felkészülésetekre figyelve, minden lehetőségünk szerint az iskolátok mellett mi is segítsünk benneteket és biztassunk, hogy jövőtöket, a Gondviselés útjain járva bátran tervezzétek és szervezzétek. Ma és holnap egyaránt számíthattok ránk és támogatásunkra, imáinkra. Reméljük, együttesen meg tudjuk keresni és találni annak lehetőségét, hogy a tervezett búcsúztatásotok méltó módon és keretek között megvalósulhasson. Adjon a Jóisten ehhez és a következő hetekhez, mindannyiunk számára és mindenekelőtt tinéktek elegendő erőt, hitet, szép eredményeket és jó egészséget!
 
Boldogasszony Anyánk! Légy velünk, hogy Jézusra figyelő, egymást szerető emberek
közösségévé lehessünk! Ne aggodalmaskodjunk, hanem menjünk előre a mindennapok
keresztútján, és tegyük meg a szeretet ezernyi apró gesztusát.”
/Zarándok ima részlete/
 
Első közös emlékünk a 2016 évi gólyatábor
 
 
 
Szeretettel: a kollégium nevelőtestülete nevében
Ábrahám Csaba, intézményegység vezető