Főoldal      E-mail
Eseménynaptár
balra
jobbra


H K Sz Cs P Sz V
0102
03040506070809
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31
 
Közlemény
Kollégiumi étkezés
....................................
 
 
 
Jubileumi kiadvány

 

Szeretettel ajánljuk figyelmébe jubileumi kiadványunkat!
Részletek>>

KEOP pályázat - Apor Alapítvány
Adónk 1%-a

Kedves Szülők!

Kérjük Önöket, hogy adójuk egy százalékával ismét támogassák Intézményünket.

Adószámunk: 19112958-1-08

A kedvezményezett neve: Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítvány

A másik egy százalékról is rendelkezhetnek:

A kedvezményezett technikai száma, neve: 0011 Magyar Katolikus Egyház

Gyermekeik nevében is köszönjük figyelmességüket!

 

Aktualitások
2018.12.13.
Meghívó
   "Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra, aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk.”       &...
2018.12.11.
Vetélkedők a kollégiumban
  Az ősz folyamán két műveltségi és egy sportvetélkedőben mérhettek össze tudásukat és tehetségüket kollégistáink. Először a magyar nyelv és irodalom került sorra, majd az őszi közösségi sportest és az angol nyelvi vetélkedő...
2018.12.04.
Adventi koncert
 Kollégiumok tehetséggondozó zenei szakköreinek Adventi koncertje 2018. december 4. Helye: Apor Vilmos Római Katolikus Kollégium Időpontja: 18 óra, díszterem A koncerten közreműk...

Nevelés – Magyarságismeret

 Farsangbúcsúztató táncház est a Cserefa együttessel
 
 
Igazi moldvai élő zenét hallhattunk a Cserefa együttes autentikus előadásmódjában. Közel hozva hozzánk magyarságunk ősi nyelvezetét, gondolatvilágát, kultúráját, a moldvai csángók hagyományait és életérzését. A zene önmagában is táncra szólít, de segítségünkre volt Fábián Szabolcs, akinek jóvoltából több mint százan jókedvűen táncra kerekedtünk.
 
Gondolatban szeltük át a történelmi Magyarországot, az Alföldet, Partiumot, Mezőséget, Székelyföldet, és lépjünk be a Kárpátok mesés világába. Hatalmas fenyvesek, méregzöld füves területek, évszázadokon keresztül magánosan álló kajibák. A Gyimesek világa már a csángók földjének kezdete. Innen barangolunk át a nagy hegyeken, és jutunk el Moldvába, az egykori Etelközbe, ahol olyan érzésünk ébredhet, mintha visszatértünk volna az origóba.
Miután elhagytuk a gyimesi falvakat, átkelünk a nagy hegyen, beérkezünk Moldvába. A moldvai csángók eredetét homály fedi. Egyesek szerint még a honfoglalás előttről maradtak itt, a történelmi Etelközben, azok a magyarok, akik nem követték a főcsapatokat a Kárpát-medencébe. Mások szerint – kutatások alapján ez a valószínűbb – a XII. században telepítették be a csángókat a magyar királyok erre a területre, határvédő és jelzőfeladatokkal. Sok székely a madéfalvi veszedelem elől, számos magyar pedig az 1848-as forradalmat követő megtorlástól rettegve menekült Moldvába. Az itt létrejött településszerkezet hasonlít az őrségi szeresre, ugyanis a nagy, sokszor több kilométer hosszú falvak számos helységből állnak. Csaknem 150 ezer csángó él Moldva területén, ebből 50 ezren beszélik az archaikus magyar nyelvet. A nyelvújítás előtti szavakat, kifejezéseket hallgatni igazi kuriózum. A Halotti beszéd és könyörgés eredeti változatára emlékeztet a csángók nyelve, amelyet először nem könnyű megérteni, de hamar meg lehet szokni a szép, ízes mondatokat. Ahogy beérünk Moldvába, legalább ötven évet visszalépünk az időben. Az utakon tehéncsorda jár, a vizet a házak előtt álló kutakból húzzák, lovas, sőt, ökrös szekerekkel járnak a gazdák a dolguk után. Ha valaki az igazi és eltűnőben lévő, hagyományos vidéki életet szeretné megtapasztalni, annak Moldvában a helye.